Még mindig Hollóházára tartok. Dumálunk egy jót Matyi nénivel, aki ugyan porcelánt nem árul, de nagy bátran válaszol tényleg bármire. Ha már traktorral nem, akkor mennék bicilkivel Hollóházáig, megtalálom az emberemet is, de úgy tűnik, nem sikerül megkötnöm az évszázad biznicét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.